Vásár tartás

Print Friendly, PDF & Email

A vásárok és piacok megrendezését a 2005. évi CLXIV. törvény, valamint az 55/2019. (III. 13.) Kormányrendelet szabályozza.

Túrkevén a a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában a piac üzemeltetési feladatait a Városgondnokság Nonprofit Kft. látja el.

Piacozás és vásártartás napjainkban is az emberi lét mindennapi részét képező gazdasági jelenségei. Bár a vásárok és piacok már az ókorban is voltak, jellegükben komolyabb fejlődésen ezek a kereskedő helyek csupán a virágzó középkorban mentek keresztül. A vásárok tartásának a mezővárosi települések gazdasági életének szervezésében meghatározó szerepe volt.

A piacok a mindennapi áruszükségletek kiszolgálásra jöttek létre, a piac legtöbbször a település központját jelentette, és egy kisebb néptömeg igényeit szolgálta ki. A vásárok a piacokkal ellentétben nem a kis tételben való árusításra rendezkedtek be, hanem minél nagyobb vásárlótömeget igyekeztek magukhoz csalogatni az áruk széles választékával, a távolról érkező kereskedők részvételével.

A vásárok, piacok megtartása nem csupán a mai, modern világban jelent nagy társadalmi megmozdulást, szociális, gazdasági jelentőségük már a régmúltban is megmutatkozott. Mi sem bizonyíthatja jobban jelentőségüket, mint hogy szabályozásuk államalapításunktól kezdődően biztosította folyamatosan azok a kor igényeinek leginkább megfelelően történő, zökkenőmentes megtartását. A jellemző változásukat, megújulásukat, mindenkor az adott társadalmi, gazdasági és egészségügyi igények alakították.

Szerepét és jellegét tekintve a magyarországi vásárokat a korban sokadalomnak nevezték. Az első sokadalmat II. Géza idején, a 13. században tartották, mely – Nyugat-Európához hasonlóan – a király által megszabott ünnepnapra esett. Ahogy nyugatabbra, úgy az éves vásárok kínálata itt is túlmutatott a mindennapi szükségletek kielégítésén, hiszen a kereskedők arra törekedtek, hogy a portékáiból minél nagyobb mennyiségben tudjanak továbbadni. Ebből kifolyólag a vásárokat nem a piactereken, hanem rendszerint egy arra külön kijelölt helyen tartották, hiszen a vásárok nemcsak nagyobb területet igényeltek, de időben jóval hosszabbak, akár több hetesek is lehettek. A vásár napját a városvezetés jelölte ki, s ezen az időponton később már nem változtathattak. A jelentősebb települések akár több évig folyamatosan tartó vásárral rendelkeztek.

Túrkevén a helyi kereskedelem a szerdai hetivásárokon (később piacokon) és boltokban történt. 1829-ben 9 görög származású kereskedő tulajdonában volt üzlet. Túrkevei ember ilyennel nem foglalkozott. Az első zsidó kereskedők a XIX. sz. közepén költözhettek be a városba.

1809-ben a városi címmel együtt 4 országos állat- és kirakodóvásár tartására is engedélyt kapott Túrkeve. Ez jelentősen fellendítette a forgalmat, mert a távolabbi vidékek kereskedői jöttek állatot vásárolni, illetve termékeket eladni. A XIX. sz. elején az igények már sokoldalúbbak. Ez a kereskedelemben jelentős mennyiségi fejlődést és választékbővülést jelentett. Kerámia, üveg, fém, posztó, mész, tűzifa is megjelenik a kínálatban.

A modernizáció, az oly gyakran emlegetett felgyorsult világ ide is betette lábát, hiszen mára eltűnő félben vannak a régi vásárok meghatározó alakjai, szokásai. A boltok, bolthálózatok megjelenésével a piacok és vásárok is jelentőségüket vesztették. A vásárok megrendezése lassan kurriózum számba megy, fesztivál jellegű rendezvénnyé alakultak.

Túrkevén több év kihagyás után polgári kezdeményezésre 2018-ban indult újra a vásár megtartása, hagyományosan a Vásártéren, melynek elhelyezkedése az alábbi térképen látható.

 

A túrkevei vásári helyfoglalási díjtételek

Sorszám Áru megnevezése Egység Díjtétel
1. Ló, 2 éven felül db 500
2. Szarvasmarha, 6 hónapon felül db 500
3. Csikó, szamár, öszvér, 2 éven alul db 400
4. Borjú (6 hómapon aluli), tenyész sertés, hízott sertés) db 250
5. Süldő, sertés, juh, kecske db 200
6. Bárány, gida, választási malac db 150
7. Vágó baromfi (liba, pulyka, kacsa, tyúkféle, gyöngyös) db 50
8. Előnevelt baromfi és fürj db 15
9. Napos baromfi db 5
10. Galamb 10 darabonként, nyúl, tengerimalac db 50
11. Egyéb díszállat (kutya, görény, stb.) db 200
12. Használt személygépkocsi, egyéb jármű és utánfutó db 500
13. Használt motorkerékpár db 200
14. Használt kerékpár db 100
15. Helyhasználati díj szakmára való tekintet nélkül iparos és termelői elárúsítás esetén naponta ÁRAM NÉLKÜL méter 400
ÁRAMMAL méter 600