A vásárok és piacok megrendezését a 2005. évi CLXIV. törvény, valamint az 55/2019. (III. 13.) Kormányrendelet szabályozza.
Túrkevén a a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában a piac üzemeltetési feladatait a Városgondnokság Nonprofit Kft. látja el.
Piacozás és vásártartás napjainkban is az emberi lét mindennapi részét képező gazdasági jelenségei. Bár a vásárok és piacok már az ókorban is voltak, jellegükben komolyabb fejlődésen ezek a kereskedő helyek csupán a virágzó középkorban mentek keresztül. A vásárok tartásának a mezővárosi települések gazdasági életének szervezésében meghatározó szerepe volt.
A piacok a mindennapi áruszükségletek kiszolgálásra jöttek létre, a piac legtöbbször a település központját jelentette, és egy kisebb néptömeg igényeit szolgálta ki. A vásárok a piacokkal ellentétben nem a kis tételben való árusításra rendezkedtek be, hanem minél nagyobb vásárlótömeget igyekeztek magukhoz csalogatni az áruk széles választékával, a távolról érkező kereskedők részvételével.
A vásárok, piacok megtartása nem csupán a mai, modern világban jelent nagy társadalmi megmozdulást, szociális, gazdasági jelentőségük már a régmúltban is megmutatkozott. Mi sem bizonyíthatja jobban jelentőségüket, mint hogy szabályozásuk államalapításunktól kezdődően biztosította folyamatosan azok a kor igényeinek leginkább megfelelően történő, zökkenőmentes megtartását. A jellemző változásukat, megújulásukat, mindenkor az adott társadalmi, gazdasági és egészségügyi igények alakították.
Szerepét és jellegét tekintve a magyarországi vásárokat a korban sokadalomnak nevezték. Az első sokadalmat II. Géza idején, a 13. században tartották, mely – Nyugat-Európához hasonlóan – a király által megszabott ünnepnapra esett. Ahogy nyugatabbra, úgy az éves vásárok kínálata itt is túlmutatott a mindennapi szükségletek kielégítésén, hiszen a kereskedők arra törekedtek, hogy a portékáiból minél nagyobb mennyiségben tudjanak továbbadni. Ebből kifolyólag a vásárokat nem a piactereken, hanem rendszerint egy arra külön kijelölt helyen tartották, hiszen a vásárok nemcsak nagyobb területet igényeltek, de időben jóval hosszabbak, akár több hetesek is lehettek. A vásár napját a városvezetés jelölte ki, s ezen az időponton később már nem változtathattak. A jelentősebb települések akár több évig folyamatosan tartó vásárral rendelkeztek.
Túrkevén a helyi kereskedelem a szerdai hetivásárokon (később piacokon) és boltokban történt. 1829-ben 9 görög származású kereskedő tulajdonában volt üzlet. Túrkevei ember ilyennel nem foglalkozott. Az első zsidó kereskedők a XIX. sz. közepén költözhettek be a városba.
1809-ben a városi címmel együtt 4 országos állat- és kirakodóvásár tartására is engedélyt kapott Túrkeve. Ez jelentősen fellendítette a forgalmat, mert a távolabbi vidékek kereskedői jöttek állatot vásárolni, illetve termékeket eladni. A XIX. sz. elején az igények már sokoldalúbbak. Ez a kereskedelemben jelentős mennyiségi fejlődést és választékbővülést jelentett. Kerámia, üveg, fém, posztó, mész, tűzifa is megjelenik a kínálatban.
A modernizáció, az oly gyakran emlegetett felgyorsult világ ide is betette lábát, hiszen mára eltűnő félben vannak a régi vásárok meghatározó alakjai, szokásai. A boltok, bolthálózatok megjelenésével a piacok és vásárok is jelentőségüket vesztették. A vásárok megrendezése lassan kurriózum számba megy, fesztivál jellegű rendezvénnyé alakultak.
Túrkevén több év kihagyás után polgári kezdeményezésre 2018-ban indult újra a vásár megtartása, hagyományosan a Vásártéren, melynek elhelyezkedése az alábbi térképen látható.
A túrkevei vásári helyfoglalási díjtételek
Sorszám | Áru megnevezése | Egység | Díjtétel | |
1. | Ló, 2 éven felül | db | 500 | |
2. | Szarvasmarha, 6 hónapon felül | db | 500 | |
3. | Csikó, szamár, öszvér, 2 éven alul | db | 400 | |
4. | Borjú (6 hómapon aluli), tenyész sertés, hízott sertés) | db | 250 | |
5. | Süldő, sertés, juh, kecske | db | 200 | |
6. | Bárány, gida, választási malac | db | 150 | |
7. | Vágó baromfi (liba, pulyka, kacsa, tyúkféle, gyöngyös) | db | 50 | |
8. | Előnevelt baromfi és fürj | db | 15 | |
9. | Napos baromfi | db | 5 | |
10. | Galamb 10 darabonként, nyúl, tengerimalac | db | 50 | |
11. | Egyéb díszállat (kutya, görény, stb.) | db | 200 | |
12. | Használt személygépkocsi, egyéb jármű és utánfutó | db | 500 | |
13. | Használt motorkerékpár | db | 200 | |
14. | Használt kerékpár | db | 100 | |
15. | Helyhasználati díj szakmára való tekintet nélkül iparos és termelői elárúsítás esetén naponta | ÁRAM NÉLKÜL | méter | 400 |
ÁRAMMAL | méter | 600 |